Kirándulás az Őrségbe
10. a osztálykirándulás
2011. 05. 30
Egy húzós nap után az iskolában, csütörtök délután indultunk útnak az Őrségbe, Szalafőre. Vonattal mentünk, háromszori átszállás után érkeztünk meg Őriszentpéterre, ahonnan autóval jutottunk el szálláshelyünkre. A fiúk és a lányok főhadiszállását kb. 200-300m választotta el egymástól. Ahogy kiszálltunk, nagyot szippantottunk a friss, enyhén boci szagú levegőbe, majd ki-ki elfoglalta otthonos kissé zsúfolt szobáját. Egy kis csendes pihenő után összegyűltünk a hallban, és a derengő félhomályban hallgattuk végig egy profi utcazenész "sátáni" akkordjait. A rémképek kiheverése után a tábortűz körül csillogtattuk meg énektudásunkat, több-kevesebb sikerrel.
Másnap reggel az ébredező galambok turbékolására keltünk, majd a fürdőszobában folytatott heves harcok után az étkező felé vettük az irányt. Megreggeliztünk és két csapatra oszlottunk; Csuga Buga és Harci Marcsi. Egy szellemi vetélkedőt követően fizikai erőnlétünkről is tanúbizonyságot tettünk; túrázni indultunk. Itt különféle állatokkal kerültünk bensőséges kapcsolatba. Voltak, akik sárga hasú unkákra és vízi skorpiókra vadásztak, és voltak, akik bőszen imitálták a szürke marhák velőtrázó bőgését. A túra végén kopogó szemekkel a közeli fogadóba iramodtunk, ahol mindenkit egy friss kancsó helyi víz várt. Ebéd után ismét a jól megérdemelt csendes pihenő következett, majd egy "aknamezőn" találtuk magunkat, kisebb háború közepette. Lövészkedni tanultunk. Íjakkal és légpuskákkal felszerelve különféle célpontokra kellett lőnünk. Az izgalmak után egy kis relaxációval készítettük lelkünket a következő próbatételre. A bátorságpróba sötétedés után vette kezdetét, ahol kettesével kellett megküzdenünk az éjszaka szörnyeivel.
Másnap borult, esős idő fogadott és gazdagított minket egy kis megfázással. A vízcseppek elől 18.-ik századi skanzen házak fedelei alatt húztuk meg magunkat, majd a torokfájásunk kezelésére került sor egy szeszfőzdében, ahol mindenki leguríthatott egy-két korty pálinkát. Ezután a prosztataproblémákkal küszködők találták meg a gyógyírt tökmagolaj formájában, savanyúsággal és kenyérrel. A szálláson teleettük magunkat gulyáslevessel és házi kakaós kaláccsal, majd ismét kettéoszlott a társaság; voltak, akik a tekézés mellett döntöttek, és voltak, akik maradtak a lövészetnél és az íjászatnál (ahonnan a legjobban a lányok közül kerültek ki). Vacsora után a társaság a képernyőre tapadt, ugyanis kezdődött a média lesüllyedésének gyümölcse, a Szerelem a legfölsőbb szinteken.
Vasárnap reggel búcsút vettünk a tájtól és Turbó kutyától (Turbó mosolyogj! Hewrewrew), elfogyasztottuk utolsó reggelinket és elhatalmasodó honvágyunkat leküzdve utaztunk haza. "Ahol kezdve volt, ott vége lett."