Batsányi János Gimnázium és Kollégium

2011. okt. 6. A Batsányi János Gimnázium iskolai megemlékezése

Liszt Ferenc és a vértanúk

2011. 10. 08

1849. október 6. Arad, egy évszám és egy helyszín, mely nem szorul magyarázatra. Hagyományainkhoz hűen megemlékeztünk a mártírokról, akik az 1848-1849-es szabadságharc leverését követő kegyetlen megtorlás áldozataivá váltak.
A legvétkesebbnek tartottak közül mintegy 144 főt végeztek ki az 1849 januárjától 1850 júniusáig tartó időszakban. Köztük 162 évvel ezelőtt Pesten gróf Batthyány Lajost, az első felelős miniszterelnököt és Aradon a 13 tábornokot: Lázár Vilmost, gr. Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Schweidel Józsefet (golyó által); Poeltengberg Ernőt, Török Ignácot, Lahner Györgyöt, Knezic Károlyt, Nagysándor Józsefet, gr. Leiningen-Westerburg Károlyt, Aulich Lajost, Damjanich Jánost, gr. Vécsey Károlyt (akasztással) végezték ki.
A hadbíróságok első fokon több száz honvédtisztet, képviselőt, kormánybiztost, lelkészt ítéltek halálra, majd enyhítették ítéletüket többéves börtönbüntetésre. Több tízezer főt besoroztak a császári és királyi hadseregbe, s az egész országot érintette az önálló magyar bankjegyek, az ún. Kossuth-bankók betiltása és kárpótlás nélküli megsemmisítése. A birodalmi kormányzat megpróbálta felszámolni nemcsak az 1848-ban létrejött önálló Magyarországot, hanem az ország 1848 előtti különállását is.
Az idei megemlékezésünk során Liszt Ferenc születésének 200 évfordulójából kiindulva idéztük fel a zongoravirtuóz életét, a mártírok iránti tiszteletből írt művét a Funérilles-t (Temetés), valamint gondolatait a hazáról és a forradalmakról.
"Éppen csak annyit ér egy nép - mint különben egy ember is -, amennyire az örökkévalóság leheletét tudja rányomni élményeire."
A bemutató során látható volt a "Magyar Golgotáról" származó néhány relikvia képe, melyek Magyarországon először tekinthetőek meg mától, Pécsett.
A gimnázium előterében az aradi vértanúk és a miniszterelnök áldozatát felidéző kamara-kiállítás látható, ahol a mártírok utolsó gondolatait olvashatják diákjaink. Köztük Kiss Ernőét ajánlanám ez alkalommal mindenki figyelmébe:
"Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük."
Az összeállításokat és a beszámolót készítette Riba Erzsébet tanárnő.