2015. 03. 24
Napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold pontosan a Föld és a Nap közé kerül. A Hold átmérője 400-szor kisebb a Napénál, ám 400-szor közelebb is van, ez okozza, hogy a Nap és a Hold látszólagos átmérője közel azonos, így amikor megfelelő helyzetbe kerülnek az égitestek, akkor a Hold teljesen képes eltakarni a Napot. Amikor a Hold teljes árnyéka egyáltalán nem vetül a Földre, csak az úgynevezett félárnyék érinti azt, részleges napfogyatkozásról beszélünk. Teljes napfogyatkozás esetén a Hold teljes árnyéka a Földre vetül, és a Hold látszólagos mérete nagyobb, mint a Nap látszólagos mérete. A napfogyatkozás elején és végén, valamint a totalitás földrajzi határán kívül részleges napfogyatkozás figyelhető meg. A napfogyatkozás megfigyelése veszélyeket rejt magában, amelyek megfelelő eszközökkel elháríthatók. Olyan sötét szűrőt kell a nap figyeléséhez használni, amely igazoltan kiszűri a fény ultraibolya tartalmának túlnyomó részét. Az 1999. augusztus 11-i magyarországi napfogyatkozás idején sokfelé árusítottak ilyen fóliát, szemüvegszerű keretbe foglalva, manapság már nehéz beszerezni. A hegesztőüvegek szintén szűrik az ultraibolya sugarakat, a 12-es vagy nagyobb faktorszámú szűrők a napfogyatkozás megfigyelésére is biztonságosan használhatók. Egyszerű és teljesen biztonságos módszer az, ha egy merevebb papírlapra gombostűvel egy lyukat fúrunk, és azon keresztül vetítjük ki a nap képét egy másik papírra, amit 30-40 centire mögé tartunk. Ez a réges-régi camera obscura. Teljes napfogyatkozás Magyarországon utoljára 1999. augusztus 11-én volt, legközelebb 2081. szeptember 3-án lesz, 5 és fél percig.(Mindenki kiszámolhatja, hány éves lesz akkor!) Részlegeset pedig legközelebb 2022. október 25-én figyelhetünk meg.
Lenner László
A napfogyatkozás alatt készített képek megtekintése itt.
A camera obscura készítéséről képek itt nézhetők meg.